Mivel most sok családban a szülő kényszerül arra, hogy segítse gyermekét a tanulásban, összegyűjtöttünk néhány tanácsot arra, hogyan is álljon neki a szülő, mire figyeljen, hogy a legtöbbet hozza ki a helyzetből.
- Mielőtt nekikezdenek, határozzák meg a tanulásra szánt időt, beleértve a szüneteket is. Így a gyerek tud mire számítani, és nem húzódhat el túlzottan a tanulás. A szülőnek és a többi családtagnak is hasznos, mivel tudnak vele tervezni. Ahogyan az iskola is kiszámítható: vannak tanórák, vannak szünetek és meghatározott időpontban az egész befejeződik.
- Legyen a gyermek kipihent, ne legyen fáradt, és egyen valamit a tanulás megkezdése előtt. DE! Ez a szülőre ugyanúgy érvényes! Ahogyan egy gyermek az éhség vagy alapvető fáradtság miatt lehet ingerlékenyebb vagy hisztis, ez ugyanúgy vonatkozik a szülőre is! Ha a szülő fáradt, éhes, esetleg nem otthonról dolgozik, és épp hazaért a munkából, inkább ne is kezdjenek neki a közös tanulásnak. Legfeljebb akkor, ha a szülő evett és pihent egyet. Ez nagyon fontos tényező, különben könnyen (sokkal könnyebben, mint egyébként) családi veszekedéssé fajulhat az egész. Annak pedig igazán semmi értelme sincs.
- A közösen megállapított tanulási időben a szülő ne figyeljen másra. Ez lényeges. Ha közben meg-megnézi a telefonját, belehallgat egy tévéadásba, másról beszélget a házastárssal, felveszi a telefont, mellette süt-főz stb., akkor megnehezíti saját maga számára a helyzetet. Egyrészt ez egy teljes embert kívánó feladat, másrészt így elkerülhetik a figyelmét olyan tünetek, amelyekre figyelnie kell, harmadszor pedig a gyermek is érezni fogja, hogy kevesebb kontrollt, kevesebb figyelmet kap. Természetesen a józan ész határain belül: ha valamilyen sürgős helyzet áll elő, nyilván ez nem érvényes. Ha a szülő csak ellenőrzésképpen időnként felügyeli a gyermeket, aki képes önállóan tanulni, dolgozni, akkor ez persze nem szükséges.
- Nyugtázzuk a gyermeket és dicsérjük meg, ha ügyesen dolgozik. Ha pedig nem annyira ügyesen is, de a szándéka ott van, akkor is! Mit jelent az, hogy nyugtázni? Azt, hogy a másik fél tudja, hogy hallottuk és megértettük! Mi lehet nyugtázás? Jól van! Rendben! Ügyes vagy! Akkor ez kész is! Oké. Nagyszerű! Ez jó lesz. Értem. Ez egy aprónak tűnő dolog, de nagyon hasznos segítség nekünk. Az iskolában sajnos nincs kellően „nyugtázva” a gyermek, amikor megtanult valamit, amikor válaszolt valamire, amikor ügyes volt valamiben. Ne fukarkodjunk a dicséretekkel sem!
- A kevesebb néha több. Ne akarjunk mindent egyszerre megtanulni! Ne akarjunk mindent megtanulni! Ez egy olyan időszak, amikor kifejezetten fontos, hogy szét tudjuk választani a lényeges, kevésbé lényeges és a gyakorlatilag lényegtelen részeket a tananyagból. Ha egy gyermek minél hamarabb elsajátítja ezt, annál könnyebben fog menni a számára az igazi tanulás később az életben. Mit értünk igazi tanulás alatt? Azt, amikor nem a vizsgára tanulunk, hanem amikor az életre. Hogy utána alkalmazzuk a tanultakat.
- Szemléltessünk. A szemléltetés azt jelenti, hogy az elméleti dolgokat megmutatjuk, alátámasztjuk, érdekes(ebb)é tesszük különféle eszközökkel. Lehet az rajz, képek, fotók, videók, gyakorlati feladat, tárgyak. Ahol belefér, nézzünk képeket a könyvben vagy a neten, próbáljuk ki az életben, végezzünk egy kis kísérletet. Nem kell bonyolult dolgokra gondolni: amikor gyermekünk Mátyás királyról tanul, nézzük róla képeket; amikor a mértékegységekről, akkor emeltessünk fel vele egy kiló kenyeret, vagy töltsünk ki neki egy liter vizet; ha kémiai kötésekről, akkor tudunk rajzolni, tudunk gyurmázni, tudunk kupakokkal és tollal/ceruzával bemutatni számára egy molekulát. Sok-sok gyakorlat és szemléltetés = kevesebb unatkozás, érdeklődőbb és vidámabb gyermek, kevesebb fejfájás és a diák jobban is megjegyzi az így kapott információkat.
- Használj szótárakat, szójegyzékeket, internetes szótárakat, lexikonokat. Az ismeretlen szavakat sose vegyük félvállról. Nézzünk utána. Az alapvető tanulási, nyelvtani és számtani, matematikai szavakhoz ajánljuk neked a Tudáskulcs munkafüzeteinket, amelyek célzottan e tárgyak kulcsszavaira mennek rá, feladatokkal alaposan begyakoroltatják őket. Általános szótárként a wikiszotar.hu-t tudjuk javasolni.
- A tankönyvek sokszor a felnőttek (!) számára érhetően magyarázzák el az adott anyagot, de a gyerekeknek ezek viszont könnyen magasak tudnak lenni. Néha fordítania kell a szülőnek „magyarról magyarra” – azaz egyszerűbben kell elmagyaráznia azt, amit a könyv ír. Vannak tankönyvek, amiket ténylegesen a kezébe se szabadna adni a gyerekeknek! De erről majd egy másik cikkünkben külön írunk.
Kitartást, türelmet és sok hasznosan, kellemesen eltöltött tanulós órát kívánunk!
Jó szívvel ajánljuk neked a Hogyan tanuld meg? című képeskönyvünket, amely nagy segítség tud lenni az otthoni tanulásban. Szülőknek, magántanároknak és gyermekeknek egyaránt érhető. Alapvető tanulási tüneteket és akadályokat vesz sorra, és azt is megmutatja, hogyan kezelhetők ezek az akadályok.
Tovább a részletekre»
Barátsággal,
Alkalmazott Oktatástan
munkatársai
