Mivel a tanulás (tudásszerzés) és az oktatás a szenvedélyünk, így nem tudjuk megállni, hogy ne szóljunk pár szót erről a fontos témáról: az információk forrásáról és azok hitelességéről.
Tanulási módszerünk egyik lényeges része az, hogy jól válaszd meg a forrást, ahonnan tudást gyűjtesz.
A koronavírus kapcsán mindenkinek van véleménye, különféle megosztások születnek különféle célzattal. Az ember minden nap hall valamilyen információt a témában: de ezzel együtt meghallja, olvassa sokszor annak a szöges ellentétét is.
A média, egy újságcikk önmagában nem hiteles forrás (kivéve a speciális szaklapokat).
A szomszéd néni, a barátnő, a benzinkutas vagy a kasszás hölgy nem hiteles forrás, ha a koronavírusról van szó.
Amikor információkat akarunk valamiről, amikor tanulunk, akkor először is igyekezzünk a leghitelesebb forrásból tájékozódni.
Ki a hiteles forrás?
Aki szakmabeli.
Akinek érdemei, pozitív eredményei vannak abból a dologból, amiről beszél, ír.
Aki hiteles azért, amit elért. Pl. egy alaposan elhízott valaki nem hiteles forrás egészség vagy fogyás témájában, de hiteles lehet a varrás témájában, ha kiváló ingeket tud készíteni. Egy szegény ember nem hiteles pénzügyi tanácsadásban, de lehet hiteles a főzésben, mert ő készíti a környéken a legjobb töltött káposztát.
Tehát a molett hölgyet kérdezzük a varrásról, a szegény embert pedig a töltött káposztáról, de ne az egészségről illetve ne kérjünk tőle pénzügyi tanácsot.
Persze itt azért lehet, hogy árnyaltabb a kép: lehet, a duci hölgy lelki probléma miatt nem teszi meg az egészsége érdekében azt, amit egyébként pontosan tud, vagy a szegény embernél is lehetnek furcsaságok, amiért nem használ információkat, amelyeket tud és egyébként működn(nén)ek.
Lehetőség szerint olyan embert válasszunk, aki a lehető legközelebb van a témához. Pl. egy újságíró, aki írt egy cikket egy szakértőről, nem szakértő. Egy szakmabeli valakije nem szakértő. Ha egy ember ír egy könyvet egy másik könyvről, akkor inkább az eredetit keressük.
Próbáljunk minél közvetlenebb anyagokat olvasni. Tudományos téren friss publikációkat gyakorló tudósoktól.
A kapott információkat értsük meg. Ne csak felszínesen fussuk át! (Ehhez van egy jó tanulási módszerünk → itt tudod megrendelni az alapjait leíró könyvet.)
Ezután vessük össze a kapott adatokat a valós megfigyeléseinkkel.
Ez iszonyúan fontos! Ameddig csak beszívjuk, majd „visszaköhögjük” az adatokat, és nem figyeljük meg annak igazságát, addig nem igazán beszélhetünk tudásról. Addig csak információhalmazokról beszélhetünk. A valódi tudás bizonyosság az adott adatok helyességében, mivel megvizsgáltuk, megtapasztaltuk őket, esetleg megpróbáltuk alkalmazni azt a gyakorlatban.
Példa: a vitamintól szép lesz a hajad. Igaz, nem igaz? Hogyan dönthetjük el? Szedem 1 hónapig pontosan úgy, ahogy javasolják, majd megvizsgálom, hogy szebb lett-e a hajam.
A média célja, sajnos, az, hogy felnagyítson, kiszínezzen információkat, történéseket, helyzeteket, állapotokat. Hogy miért van így, arról hosszasan lehetne beszélgetni, de ez nem lényege ezen írásnak.
Ne terjessz olyan információkat, amelyekben nem vagy teljesen bizonyos, és ami nem felel meg a fentieknek.
Mindenkinek van/lehet véleménye, még akkor is, ha nem szakmabeli. Ezzel semmi baj sincs, ez teljesen természetes dolog! Sőt, fontos is, hogy véleményt alkossunk a saját tudásunk és megfigyeléseink alapján.
Persze könnyen lehet, hogy egy józan, de laikus ember tökéletesen „ráhibázik”, és teljes mértékben igaza van. Jó beszélgetőtárs lehet, de inkább forrásként ne őt jelöljük, ne őt vegyük figyelembe!
Szülőknek, tanároknak: a gyermekek és diákok hajlamosak mindent elhinni, amit a szülő vagy tanár mond. Erre ügyeljünk, lehetőleg ne foglaljunk állást olyan dolgokban, amihez nem értünk egyáltalán, vagy kiemelten jelezzük, hogy ez a személyes véleményünk.
Mindig irányítsuk a gyerekeket a lehető leghitelesebb forráshoz (tudjuk, néha képtelenség ezt eldönteni), és hagyjuk meg az ítélőképességüket.
Értsék meg, amit olvasnak, és gondolják át, figyeljék meg. Nem kell mindent elhinniük.
Ettől lesznek igazán stabil, józan felnőttek.
És ettől leszünk mi is stabil és józan felnőttek, hogy ugyanígy teszünk!
Szeretettel,
Alkalmazott Oktatástan
